 |
| A virágárus |
Még Karácsony első napján leszállt a köd a városra, de mire rászántam magam, hogy elinduljak, már eloszlóban volt. Így aztán más téma után is kellett néznem. Először majdnem elsétáltam a tátongó aluljáró bejárata előtt, de megláttam a magányosan megbúvó virágost. Első körben csak az jutott az eszembe, hogy vajon miben bízik ez az ember, amikor ebben az időben csak mazochista fotósok és hasonszőrű virágosok vannak a városban. Majd kapcsoltam, hogy ezt a kontrasztot azért meg kéne örökíteni. Sasszé jobbra, sasszé balra és addig jártam ott a csűrdöngölőst, amíg már - már megneszelte a modellem, hogy ő bizony most képalkotó elemmé fog válni. Mivel biztos voltam benne, hogy mindjárt menekülőre fogja (hja kérem a fényképezőgép egy olyan fegyver manapság a budapesti utcán, hogy simán lealázza a jól bevált hatlövetűt), így gyorsan "beleeresztettem" a tárat. :) Egy azért sikerült (remélem). :)
