2013. szeptember 6., péntek

Zsófikámnak!

Van annak egy jó adag bája, ha az ember a szomszéd szobába üzenget a blogján. Miért is? Mert a minap észrevettem, hogy a nagyobbik lányom éppen ezen a blogon mászkál, nézegeti a képeket. Mondtam is neki, hogy régen nem  frissítettem. Mire közölte, hogy tudja, és mégis milyen dolog az, hogy Ő hetente legalább egyszer ránéz, én meg teszek az egészre hónapok óta. Meglágyított....
Szóval ezt a képet most neki dedikálom, ide a szomszéd szobába...

Brac, Horvátország

... és, hogy miért éppen ezt? Mert itt ünnepeltük a 12. szülinapját. :)

2013. május 19., vasárnap

Útközben (En route)

Még csak utaztunk Toszkána felé, amikor az út mellett megláttam ezt a helyszínt és "lepetéztem". Satufék és nyomás fotózni. :)

Toszkán táj

2013. május 13., hétfő

A nagy Toszkán túra

Hosszabb hallgatás után ismét itt vagyok, hogy friss élményeket osszak meg veletek. Toszkánában jártam, de kicsit azért ki is kandikáltam a tartomány határain túlra. 
Az első bejegyzés is rögtön Liguria tartományból van, egészen pontosan Manarolából. Ez egy gyönyörű kis halászfalu (öt van egymáshoz közel, gyűjtő néven Cinque Terre-nek hívják őket) a szikla tetejére építve. Igazi turista paradicsommá vált az elmúlt időkben.
A lemenő nap sugarai két szikla között éppen a kis falura vetődtek.

2013. március 27., szerda

Várom a meleget

Vagyis inkább a melegebb időjárást. Régen volt tele a bugyrom ennyire a téllel. Ki hallott már fehér húsvétról? :)
Az alábbi kép a másik végletről szól. 2008-ban a korfui nyaralás alatt átruccantunk Albániába és ennek kapcsán jártam Sarandë városába. Ez egy rohamosan fejlődő tengerparti üdülőközpont  de azért "két utcával" a parti sétány mögött már érdekes emberekkel és házakkal találkozni. De maradjunk a parton. Éppen a gatya is lerohadni készült rólam (nagyon párás, és közel 40 C fokos volt a levegő), amikor szembetalálkoztam ezzel a láthatóan fázósabb bácsikával. :)


2013. március 17., vasárnap

Vége (?)

Talán most már vége a télnek
Az elmúlt 3 nap hidege és erős havazása alaposan meglepett, de most már jön, aminek jönnie kell. A kép közepén távolodó két alak is talán azt szimbolizálja számomra, hogy nemsokára már messze jár a tél.
Mondjuk nem bánom. :)

2013. február 14., csütörtök

A virágárus


A virágárus
Még Karácsony első napján leszállt a köd a városra, de mire rászántam magam, hogy elinduljak, már eloszlóban volt. Így aztán más téma után is kellett néznem. Először majdnem elsétáltam a tátongó aluljáró bejárata előtt, de megláttam a magányosan megbúvó virágost. Első körben csak az jutott az eszembe, hogy vajon miben bízik ez az ember, amikor ebben az időben csak mazochista fotósok és hasonszőrű virágosok vannak a városban. Majd kapcsoltam, hogy ezt a kontrasztot azért meg kéne örökíteni. Sasszé jobbra, sasszé balra és addig jártam ott a csűrdöngölőst, amíg már - már megneszelte a modellem, hogy ő bizony most képalkotó elemmé fog válni. Mivel biztos voltam benne, hogy mindjárt menekülőre fogja (hja kérem a fényképezőgép egy olyan fegyver manapság a budapesti utcán, hogy simán lealázza a jól bevált hatlövetűt), így gyorsan "beleeresztettem" a tárat. :) Egy azért sikerült (remélem). :)

2013. február 13., szerda

Egy fagyos hajnalon

Régi vágyam már, hogy napkeltéket (is) fényképezzek, de azt vettem észre, hogy ahogy öregszem, egyre jobban utálok korán kelni. Így aztán arra a sommás megállapításra jutottam, hogy még mielőtt a hamut is mamunak mondanám kénytelen leszek néhányszor meghallgatni a sarki rigót (kakas híján ). Ennek előzményeit már láthattátok néhány tavalyi hidas képemen, de most - jó bevallom egy kis kényszertől is vezérelve - egészen a Balcsi túlsó végéig merészkedtem. Kelés 4 kor, gyors összekászmálódás, majd irány a bepakolt kocsival a benzinkút. Mostanában igyekszem keveset autózni, így aztán még inkább ébresztőleg hatott a guruló Ft-ok szambája a kútoszlopon. Kisvártatva azonban már az autópályán figyeltem, ahogy az éjszakai hold utat mutat a távolba. Balatonlellénél elkezdtem visszább venni a tempóból, mert még egész jól álltam idővel, és gondoltam inkább a meleg kocsiban töltöm ezt el, mint a fagyban. A kocsihőmérő szerint -13 C fok volt éppen. (Mondtam már, hogy utálom a hideget? :) ) Szóval éppen időben, úgy 6:40 körül érkeztem meg a keszthelyi mólóhoz. Állványt, gépet elő, aztán kis séta a fagyban, majd jött a csoda. Kifogtam egy gyönyörű napkeltét. Persze nem ment ennyire flottul a dolog, mint ahogy írtam, mert például a brutál hideg miatt még a cuccaim is összementek, és ennek kapcsán kétszer is utána kellett húznom a gép alján az állványadaptert. Végül is közel másfél óra helyben topi után értem vissza a kocsihoz bucira fagyva, pedig leginkább egy Michelin babára emlékeztettem az öltözékemben. :)

Napkelte Keszthelynél

2013. január 13., vasárnap

Jó volt!

Blogger tali. Fotó: Pihe

A kép persze nem tükrözi a valóságot, mert biza sokszor röhögtük magunkat könnyesre! Aki nem volt, legközelebb jöjjön. Nem fogja megbánni. :)

2013. január 4., péntek

Blogger tali

El ne feledjétek! :)
Aki jönni szeretne, az vagy nálam, vagy Kerekes Zsuzsinál jelentkezzen legyen olyan kedves. :)