2012. december 27., csütörtök

Margit híd

Margit híd panoráma
Két napja készült, de megöregítettem. Valahogy ilyen hangulatom volt.

2012. december 10., hétfő

A tanakodó


Most került ismét elő ez az anyag. Csináltam belőle egy ff verziót, amúgy is olyan fekete volt szegény Tibi. :))

2012. december 4., kedd

Megérkezett a Mikulás bácsi

Szóval nálam már járt a Mikulás bácsi, de annyira gyönyörű és bájos volt, hogy belenéztem a gatyájába. Meglepő látvány fogadott... :))



2012. december 3., hétfő

2012. november 27., kedd

Blogger tali 2.0


Nem mondhatjátok, nem szóltunk időben!!! :)

Röpke három év után újra FOTÓS BLOGGER TALI !!!
(Ezúton is köszönet Zsákai Péternek a hagyományteremtő első megszervezéséért!! :)


2013. január 11-én, pénteken este 18 órakor várunk szeretettel Benneteket a Fotós Blogger tali 2.0 eseményen a Komédiás Kávéházban!

Kedves vidéki fotósbarátainkat is örömmel látjuk, jó előre szóltunk, tudjátok Ti is úgy szervezni programjaitokat, hogy itt lehessetek!!

Úgyhogy írjátok be fix időpontnak talán még nem is létező jövő évi naptáratokba: január 11. péntek!!!
Várunk Mindenkit szeretettel!

2012. november 26., hétfő

Balatonszárszó

Pár hete a Balatonnál jártam, és megdöbbenve tapasztaltam, hogy mennyire nincs víz a magyar tengerben. Földvárnál például van olyan hely, ahol 50 métert is be lehet dagonyázni a sárban, mire igazán vizes lesz az ember cipője. Még sosem láttam ilyennek. Nem is fotóztam le, mert nem tetszett. Nagyon nem. Inkább mentem egy faluval arrébb, ahol kicsit magasabb volt a vízállás, és kisvártatva jöttek is a gyönyörű naplemente fényei.
Nyugvóban

2012. november 20., kedd

Délutáni séta

Délutáni séta
Szóval ott hevertem a fűben szemben a nappal. Annyira tetszett, hogy átsüt rajta a fény. Aztán megjelent az "élet" a képen, és katt-katt. 
Annyit azonban hozzá kell tennem, hogy mivel nagyon erős nagylátószöget használtam ehhez a képhez, a kutyus igencsak közel volt. Kicsit gondolkodott, majd szerencsére továbblépett és a lábam helyett a kép jobb sarkában lévő fatönköt "tisztelte meg". :)

2012. november 6., kedd

2012. november 3., szombat

A hallgatás okai

Lassan másfél hónapja nem tettem ki új postot. Természetesen megvan ennek is az oka. Részben a rengeteg sürgősen beesett munka, részben pedig egy meghiúsult blog szolgáltató váltás az oka. Történt, hogy meghívtak a Cafeblog-ra bloggernek. Bemutattak egy prezentációt, hogy miként fog működni a dolog. Úgy tűnt jó lesz. Aztán beindult a szolgáltatás, és már az elején komoly akadályokba ütköztem. A nyújtott kezelőfelület köszönő viszonyban sem volt a korábban említettekkel. Írtam hát nekik, hogy ezt se tudom beállítani, meg azt se, meg a sablonok is elég szűken lettek mérve (konkrétan egyik se passzolt az általam megálmodott színvilághoz). Eleinte jött is válasz, hogy "a kisebb hibákat elhárítottuk", meg "örülünk, hogy regeltél" stb. Majd a következő problémák felmerülésénél már válasz sem érkezett. Igazából ez az a dolog, amivel ki lehet borítani. Mert teszem azt mibe került volna annyit írni, hogy "ez itt egy másik rendszer", "most erre futja", vagy "bocs, de ezt nem tudjuk megoldani". Na mindegy, leszűrtem a következtetést, hogy annyira azért mégse hiányzom onnan, így aztán maradok itt!. Örültök? :))

No és akkor nézzük, hol is hagytam abba. Az ausztriai képekből még van néhány megmutatni való, úgyhogy akkor most jöjjön ezekből egy.


2012. szeptember 18., kedd

2012. szeptember 7., péntek

Köszönet!



Ezúton szeretném megköszönni azt a sok-sok, mitöbb rengeteg szavazatot, amelyek segítségével a Goldenblog versenyen egészen az 5. helyig repítettetek.
Nagyon kellemes meglepetést okoztatok.

Örülés van!!! :)

2012. szeptember 5., szerda

Ippitik-lippitik

Alkonyati őrjárat
A mesében a címbéli mondat úgy folytatódik, hogy "arra jött a nyúl". Nekem erről a cicáról azonban mégis ez jut eszembe, ahányszor csak ránézek.

2012. szeptember 3., hétfő

Albert Stadion

Albert Stadion 2011

Egy szurkolói ankét után készült. Itt ugyan üres, de a fények szépek voltak. Igazi élet persze a meccsek alatt van, amikor zeng-zúg a Hajrá Fradi!

2012. szeptember 2., vasárnap

A magányos tölgy

A magányos tölgy
Az első infra felvételek egyike a D800-al.

Ha tetszenek  képeim, kérlek szavazz az alábbi linken a blogomra. Köszönöm!

If you like this, please vote for my photblog on the Hungarian photoblog competition! 

2012. augusztus 23., csütörtök

Dachstein

Dachstein csoport
Gondoltátok, hogy ez is infra? :)

Ha már erre jártál, köszönettel veszem, hogy megnyomtad a jobb felső sarokban található Goldenblog szavazógombot. Nem nyerni akarok (arra esélyem sincs), hanem elkerülni az utolsó helyeket. :)

2012. augusztus 22., szerda

Gosausee

Szavaznál a blogomra a Goldenblogon?

A szavazás roppant egyszerű. Katt az alábbi linkre, keresd meg a fotóblogokat, azon belül pedig a "Gehring János fotóblogját". Ha megvan, légyszi' nyomjál rá egyet. Nagyon köszönöm előre is! :)

http://goldenblog.hu/szavazas.aspx



Gosausee

2012. augusztus 6., hétfő

Menekülő alpesi lopómadár

Menekülő alpesi lopómadár
Hihetetlenül pofátlanok tudnak lenni. Képesek az ember tányérjából kikapnia  legjobb falatokat! :)

2012. augusztus 5., vasárnap

Asszonyság a hegytetőn

Kilátás a Schafbergről
Hazaértünk a salzkammerguti nyaralásból. Lassanként majd jön néhány kép. :)

2012. július 23., hétfő

Nincs is messze Jeruzalem


A magyar határtól mintegy 40 Km-re Szlovéniában található egy roppant érdekes borvidék. Már a neve is pikáns, de a szőlőművelésben is újdonságot mutat. A poént még nem lőném le. :)

2012. július 19., csütörtök

A csömödéri rendőrkaland

Csömödéren (Zala megye) családilag jártunk már korábban is, talán néhányan emlékeztek is majd ennek a képnek a ff változatára.


A múlt héten ismét arrafelé nyaraltunk, de most gondoltunk egy merészet, és elmentünk Bázakerettyére az ottani strandra. Nagyon klassz hely, elsősorban az olajiparáról híres. Kicsit a Dallasban éreztem magam, bár itt minden szép zöld volt.

A strand egy dombtetőn foglal helyet, és kellemes árakkal, kristály tiszta vízzel (és sajnos kevés árnyékkal) fogadott.

Innen indultunk hazafelé, amikor Csömödér külterületén egy árnyas fa alól kiugrott a rend büszke őre, és leintette az autónkat. Gépjármű forgalmi ellenőrzés! Hangzott elég szigorúan. Előbányásztam az iratokat, aztán már-már azt hittem, hogy mehetek, amikor a rádióban a belső kolléga visszakérdezte a rendszámot! Ekkor nagy röhögve és homlokcsapkodva összenéztünk az asszonnyal, mert már tudtuk mi jön majd. 
Történt még decemberben, hogy az autóm elejét ellopták. Kompletten, rendszámostól. A kiérkező rendőrök ígértek fűt-fát, de nem történt semmi. Bementem a rendőrségre úgy 2 hét után, éppen karácsony előtt, hogy megérdeklődjem, mi van. Elhajtottak, hogy ők már az idén nem nagyon tartanak fogadóórát, hisz mindjárt karácsony van. Bosszankodtam, de eljöttem, hogy január elején visszamenjek. Január elején azonban megcsörrent a mobilom, és az önkormányzat okmányirodájából hívtak, hogy menjek be a rendszámomért, mert egy rendőrjárőr megtalálta, és átvehetem. Így is tettem. Megkaptam, visszaszereltem, majd éltem az életemet tovább. Valaki azonban hibázott, és nem vették ki a körözésből a rendszámot. Közlekedtem 7 hónapot úgy az autóval, hogy senki nem állított meg, senkinek nem tűnt fel egy utcai kamerából a "lopott" rendszám, stb. Bezzeg a csömödéri rendőrnek feltűnt! :))
Remélem az az egy óra, amit a tűző napon szívtunk 36 fokban végre megoldja a dolgot!
A szervnek a várakozási idő alatt fotográfiai szaktanácsadással szolgáltam. :)



2012. június 13., szerda

Bicajos a trapézban


Bocs a hülye címért, de akárhányszor ránézek erre a képre, mindig trapéz hegyeket látok. Mégse adhattam neki azt a címet, hogy bicajos a mátrixban. :)

2012. május 30., szerda

2012. május 29., kedd

Így készült

... az előző bejegyzés képe.


Aztán valami gyanús lett a nagy meló közben... Katt-katt, jobbra feltekint és mosolyog a meglepetéstől, hogy a kollegina milyen szemfüles. :)



Köszönet érte! :)

2012. május 7., hétfő

Aktuális téma...

... sajnos.

Völgyi Attila blogján olvastam a következő cikket, amellyel mélységesen egyet értek. Be is állok ezennel a terjesztői közé. :)

"Ezért nem adnak ingyen képeket a profi fotósok


Nyílt levél magyarul és még 15 másik nyelven
Örök és egyre megkerülhetetlenebb problémakör a fotósok életében, hogy ingyen fotókat kérnek. Nemzetközi jelenség, ami ellen világ szerte küzdenek a profi fotósok. Tudd meg, hogy miért, és vegyél részt te is a nemzetközivé bővült mozgalomban!
Bár sokan azt hiszik, döntően magyar jelenség, hogy mindenki ingyen szeretne fotókat, mégsem hungarikumról van szó. A fotós társadalom egésze számára probléma ez, ami külföldön ugyanúgy létezik, és ugyanolyan gondot okoz, mint Magyarországon. Ezért íródott korábban is több írás, amik a fotók vélt vagy valós értékével, az ingyen munka hátrányaival, afotógyűjtő pályázatokkal, az eladósodó fotósokkal és hasonlóan színes megközelítéseken keresztül próbálják jobbára ugyanazt a témát körbejárni. Ezért született nemrég egy nemzetközi kiáltvány, amihez tömegesen csatlakoznak fotósok világszerte, és már magyarul is. Csatlakozz te is!
A világon mindenkit érint
A probléma annyira nemzetközi, hogy a kezdeményezés egyenesen a világ másik végéből, Japánból indult. Tony Wu természetfotós tete közzé gondolatait. Eredetileg saját használatra írt sablon válaszlevél volt. Aztán mikor látta, hogy nem csak ő, hanem más fotósok is gyakran felhúzzák magukat ilyesmin, és ezzel gyakran a tárgyalást is alaposan elrontják, úgy döntött, hogy közzéteszi, hogy másoknak is segítségére legyen. Mióta publikálta az írását, számos megerősítést kapott a világ minden részéről, hogy egy nagyon fontos szakmai problémával foglalkozik. Ő maga és a levelet aktívan használó fotósok is sokszor tapasztalták, hogy végül fizető megrendelés lett azokból az ingyenes megkeresésekből is, akiknek ezt a válaszlevelet – vagy inkább a linkjét – elküldték. Igazának mi sem komolyabb bizonyítéka, hogy az írásnak 15 nyelven készült fordítása, így a magyar változat mellett olvasható angol, német, francia,bolgár, olasz, spanyol, holland, finn, görög, indonéz, portugál, román, egyszerűsített kínai,hagyományos kínai, és thai nyelven is.
Lényegében egy sablon levélről van szó, ami igyekszik megválaszolni a rendszeresen feltett kérdést: miért nem adnak ingyen képet a profi fotósok, és miért van, hogy gyakran egyáltalán nem, vagy csak nagyon röviden válaszolnak az ilyen kérésekre. Megszületett az udvarias és részletes, szabadon elküldhető válasz, amit mindig is meg akartál írni, csak eddig sosem volt rá időd. És még az is kiderül belőle, hogy miért nem.

Néhány érv, hogy miért nem dolgozhatnak a profi fotósok ingyen
Kedves potenciális fotó vásárló,
Ha erre az oldalra küldték, akkor valószínű, hogy ingyen, vagy minimális díjazásért szeretett volna egy vagy több képet használni.
Professzionális fotósként rendszeresen megkeresnek minket, hogy ingyen adjunk képeket. Egy tökéletes világban mindannyian szeretnénk az ilyen kérésekre pozitívan reagálni, és segíteni, különösen az oktatással, szociális kérdésekkel, vagy a természet megőrzésével kapcsolatos ügyeket. Joggal mondhatjuk, hogy sok esetben szeretnénk, bárcsak lenne időnk és erőforrásunk, hogy többet is tegyünk támogatásként, fotók küldésén túl is. 
Sajnálatos módon azonban csak ritkán van módunk az ilyen megkeresésekre válaszolni, és ha sikerül is, gyakran igen rövid a válasz, ami nem érzékelteti kellő mértékben a válasz mögött rejlő okokat.
A körülmények minden helyzetben mások, de úgy találjuk, hogy elég sok a visszatérő motívum, amiket alább felsorolunk, hogy könnyebben megérthessen minket, és ezzel talán elkerülhessük a kellemetlen félreértéseket.
Kérjük, tekintse a következő gondolatokat olyan konstruktív szándékúnak, mint amennyire mi így írtuk le őket. Természetesen reméljük, hogy miután elolvasta, sikerül újra beszélnünk, és kialakítani egy kölcsönösen gyümölcsöző együttműködést.
A fotózás a megélhetésünk
Mi abból élünk, hogy lenyűgöző képeket készítünk. Ha a képeinket ingyen osztogatnánk, vagy túlságosan sok időt töltenénk az ingyen képekért folyamodó kérésekkel, akkor nem tudnánk megélni a fotózásból. 
Támogatunk arra méltó ügyeket képekkel
Többségünk hozzájárul képekkel, néha mással is bizonyos ügyekhez. Sok esetben közvetlenül is részt veszünk olyan projektekben, amiket képekkel támogatunk, vagy már eleve volt valamilyen személyes kapcsolatunk valakivel az érintettek közül. Más szavakkal, mindannyian tudunk és szoktunk is támogatni különféle ügyeket ellenszolgáltatás nélkül.
Az idő szorít minket
Kifejezetten előnytelen lenne viszont az ilyen szelektív támogatás helyett minden ingyenes kép megkeresésre pozitívan reagálnunk. Már csak azért is, mert tekintélyes mennyiségű időt igényelne az ilyen megkeresésekre reagálni, a kért képekről egyeztetni, azokat előkészíteni, elküldeni, majd aztán nyomon követni, hogy a képeinket hogyan használták és milyen hasznukat vették – ha egyáltalán van ilyen. Sok időt igényel ezekre a megkeresésekre válaszolni, és idő mindig kevés van. 
Nehéz reagálni a “Nincs pénzünk” típusú kérésekre
Szinte minden ingyen képre vonatkozó megkeresés a szűkös költségvetésre hivatkozik, vagyis azzal érvel, hogy nincsen anyagi forrása.
Ezek a megkeresések azonban gyakran olyan szervezetektől érkeznek, amik rengeteg pénz felett rendelkeznek, legyenek ezek üzleti vállalkozások, költségvetési szervek, kormány intézmények, vagy akár civil szervezetek. Gyakran elég megnézni a nyilvánosan hozzáférhető dokumentumokat, hogy nyilvánvalóvá váljon, hogy az éppen pénzhiánnyal érvelő félnek bőven van pénze minden másra, ami nyilvánvalóan elegendő ahhoz, hogy tisztességesen megfizessék egy fotós munkabérét, ha ez szándékukban állna. 
Ami még lesújtóbb, hogy túlságosan is gyakori jelenség, hogy a kérdéses projektben résztvevő felek közül egyedül a fotósok azok, akiknek a munkáját ingyen kérik, míg mindenki más tiszteletdíjért vagy fizetésért dolgozik.
Az ilyen és hasonló megfontolások miatt talán megérti, hogy miért érezzük úgy, hogy semmibe vesznek minket és a munkánkat, amikor azt mondják: “Nincsen pénzünk.” Az ilyen igény gyakran cinikus próbálkozásnak tűnik számunkra, hogy kihasználják a tárgyaló partner hiszékenységét.
A mi költségvetésünk igazán szűkös
Néhány kivételtől eltekintve a fotózás egy nem túl kifizetődő hivatás. Java részt azért választottuk ezt a szakmát, mert élvezzük a vizuális kommuniációt, a látvány művészetét és azokat a témákat, amikre szakosodunk. 
Az Interneten elérhető fotók számának utóbbi években bekövetkezett ugrásszerű növekedése és a fotókat vásárlók költségvetésének rohamos csökkenése miatt a fotósok egyébként is csekély bevételei is egyre szűkösebbé váltak.
Mindezeken túl professzionális fotósnak lenni komoly anyagi beruházást igényel.
A mi szakmánk jellegénél fogva igen eszközigényes. Rendszeresen kell fényképezőgépeket, objektíveket, számítógépeket, tároló eszközöket és egyebeket vennünk. Az eszközök elromlanak, javíttatni, pótolni kell őket. Biztonsági másolatokat kell készítenünk minden adtunkról, mert egy rosszul letett kávés bögre szó szerint évek munkáját képes pillanatok alatt megsemmisíteni. Mindannyiunknak százezrekbe kerül évente a szoftverek és hardverek beszerzése, mivel tartanunk kell a lépést a technika fejlődésével és a megrendelők igényeivel is. Ezen kívül az utazás is komoly tényező mindannyiunk munkájában. Egy csomó pénzt költünk utazásra, a felszerelésünk szállítására, szállásra, és egyéb, utazással kapcsolatos költségekre.
Ezen kívül talán a legfontosabb, hogy a befektetett pénzen felül nem kevés időt és energiát áldoztunk hivatásunk elsajátítására, az anyagi és egyéb kockázatokon túl, amit munkánk során kénytelenek vagyunk vállalni. Egyszerű pillantképekhez talán nem kell több, mint a gombot nyomni, de jó képek készítéséhez tudás is kell, gyakorlat, és megfelelő ítélőképesség.
Szóval a lényeg, hogy természetesen megértjük, és együtt tudunk érezni a költségvetés szűkösségével. Praktikus megfontolásból azonban nem engedhetjük meg magunknak, hogy mindenkit támogassunk, aki ezt kéri tőlünk.
A “névfeltüntetés” nem jelent sokat
A leggyakoribb ajánlat, amit kapni szoktunk, hogy ingyen adjunk képeket, azt szokta ígérni, hogy feltüntetik a nevünket, vagyis megjelenést biztosítanak nekünk, akár vízjel, hivatkozó link, vagy esetleg kiemelt említés formájában. Ezzel próbálják ellentételezni az ingyen kapott képet. 
Ezzel két probléma van.
Először, hogy a forrásmegjelölés nem fizetési mód. Elvégre mi készítettük a képet, amiről tárgyalunk, így a névfeltüntetés automatikusan kötelező. Nem valami olyan kegy, amit mi remélünk, hogy egy harmadik fél lesz olyan szíves megtenni a kedvünkért.
Másodszor, a forrásmegjelölésből nem tudjuk kifizetni a számlákat. Ahogy talán korábban már írtuk, keményen dolgozunk azért, hogy megteremtsük a pénzt, amit újra be kell fektetnünk a felszerelésünkbe, és amiből fedezzük a vállakozásunk egyéb költségeit. Ezen felül elő kell teremtenünk az olyan alapvető kiadásaink forrásait, mint az étel, lakás, közlekedés, stb.
Röviden, a képeink készítőjét megjelölni kötelező, és nem a fizetség egy formája, a forrásmegjelölés pedig nem helyettesíti a fizetést.
“Te vagy az egyetlen fotós, aki értetlenkedik”
Ha van időnk, és beszélgetni kezdünk azzal, aki ingyen szeretne tőlünk képeket, a beszélgetés gyakran oda vezet, hogy a másik fél azzal érvel, minden más fotós több, mint boldogan ad neki ingyen fotókat, és úgy érzi, csak mi “értetlenkedünk”. 
Mi tudjuk, hogy ez nem igaz.
Azt is tudjuk, hogy egyetlen felelős és kompetens fotós sem fogadna el kedvezőtlen üzleti feltételeket. Elképzelhető, hogy néhány gyakorlatlan fotós, vagy olyan ember, akiknek éppen van fényképezőgépe, valóban belemegy, hogy ingyen dolgozzon, de ahogy a népi bölcsesség mondja, “Azt kapod, amiért fizetsz.”
Várjuk a visszajelzést
Egy másik dolog, ami gyakran megesik, hogy amikor mi mégis adunk fotót támogatásként, akkor sem kapunk visszajelzéseket, vagy bármilyen más információt, hogy az esemény, vagy projekt hogyan alakult, milyen eredményt (vagy bármit) sikerült elérni vele, és mi haszna (ha bármi) volt a fotó felhasználásának.
Nagyon gyakran még csak válasz sem érkezik a leveleinkre, amikben a fejlemények iránt érdeklődünk. Egészen addig persze, míg legközelebb valaki újra ingyen fotókat szeretne kapni tőlünk. 
Olyan helyzetekben, amikor mégis belemegyünk, hogy ingyen dolgozzunk, kérjük vegyék a fáradtságot tudatni velünk, mit sikerült a hozzájárulásunkkal elérni, hogy mentek a dolgok. Ez a kis odafigyelés sokat számít, hogy hosszú távon is együttműködjünk majd, amikor legközelebb kérnek tőlünk újabb képeket a jövőben.
Összefoglalás
Reméljük, hogy a fentiek segítenek megérteni, hogy az alábbi listában szerelpő, a témában érintett fotós miért küldte el neked ezt a linket. Mindannyian elkötelezett profik vagyunk, akik boldogan dolgozunk a megbízóinkkal kölcsönösen gyümölcsöző együttműködésben."

Forrás: http://blog.volgyiattila.hu/2012/05/07/ezert-nem-adnak-ingyen-kepeket-a-profi-fotosok/
Eredeti anyag: http://photoprofessionals.wordpress.com/hungarian/

2012. május 2., szerda

Sakkozók


A minap jártam erre autóval, és eszembe jutott a nagy földtúrás kapcsán, hogy ez sem fog már így kinézni. A hosszú expós sorozatból való ez is. A tömeg elmosódott, de a sakkozók egyhelyben voltak. :)

2012. április 26., csütörtök

Időszerű III.


Gellérthegyi kőkutyák.
Ha már nem fotózok infrát az idén, legalább mutatom a vinyó mélyén pihenőket. :)

2012. április 24., kedd

Időszerű II.


Ez is infra, de másfajta film, másik fényképezőgép, stb. Ráadásul ez egy olyan kép, amit régebben nem publikáltam. Most előkerült, kicsit pofozgattam rajta és most jobban tetszik, bár nem tudom az okát. :)

2012. április 23., hétfő

Időszerű

Ez egy elég régi filmes infra felvétel. Most előkerült és mivel épp időszerű lenne ilyeneket fotózni, ennek okán traktállak vele benneteket. :)