2010. május 31., hétfő

Megérdemelt pihenő

Ennyi fa kivágása után gondolom ez érthető is. :))

Komolyra fordítva a szót az elmúlt hetekben Magyarországon járt Judy Ben Joud, és ezen idő alatt eltöltöttünk egy kellemes és elég vizes napot, némi fotózással álcázva magunkat. Aki nem ismerné Judy képeit itt megnézheti őket.

2010. május 27., csütörtök

Antik börtön 4 avagy a demoralizáló reklámok

Ez a kép az előző postban mutatott műemlék épület bejárata. Szemben egy bank (mi más). A belépésem pillanatában nagyon zavart az a két világító reklámizé ott, és most szándékosan nem retusáltam le őket, mint az előző képekről jó néhány helyen, hogy lássátok a véres valóságot. Most meg akartam mutatni azt, ami engem nagyon zavar. Ha én lennék a Műemlékvédelmi Felügyelőség, ilyet egészen biztosan nem engednék meg. Maximum valami korhű megoldást, de leginkább azt se. Annyira nem passzolnak a stílusok, hogy az szinte már fáj.
Ti is így vagytok ezzel?

2010. május 26., szerda

Antik börtön 3


Ez már egy másik épület az Andrássy út szemközti oldalán. Itt nem akkor fotóztam, amikor akartam, ez valamennyire látszik is a fényviszonyokon.

2010. május 25., kedd

Antik börtön 2

Joruba hiányolt még erről a témáról képeket. Ezen felbuzdulva még néhányat megmutatok.

2010. május 19., szerda

Alsóhámor

A hétvégén ünnepeltük az asszonnyal a 10 évest. Kölkök nélkül csináltunk egy vizes hosszú hétvégét. Az esővel még aránylag mázlink volt, hisz az országnak ebbe a részébe érkezett meg az ítéletidő a legkésőbb. A mennyisége viszont egészen elképesztő volt. Minden további szövegelés helyett, íme a képek:

A péntek délutáni érkezéskor ilyen volt a Szinva patak. Már itt sem volt kevés a víz, hiszen a patak saját vízgyűjtő területéről is érkezett elég, de ehhez még a Hámori tóból is hozzáeresztették a felesleget. Így lett ennyi amit ezen a képen láthattok.

Szombat délután aztán elkezdett az ország észak-keleti részében is szakadni "ahogy kell", és vasárnap reggelre ez a látvány fogadott. Igen, ez ugyanaz a vízesés 1,5 nappal később. Ott középen arról a kis szikláról lehet leginkább felismerni. Oda se tudtam menni, ahonnan az eredeti képet csináltam.

Álljon itt még három kép arról a helyről, ahol szombat este vígan vacsoráztunk, gyertyafénynél, mert épp akkor ment el az áram. Már eleve bőrig ázva érkeztünk, mert megúszhatatlan volt a szitu. Kérdeztem is a pincért, hogy ázott ürgét is kiszolgálnak-e? :)
Nos ez a csárda vasárnap reggelre ezt az igencsak szomorú képet mutatta:

2010. május 17., hétfő

Időjárásjelentés

Felkelvén ma reggel, kikukkantottam az ablakon, egyből tudtam, hogy nem akaródzik kimenni. Majd kisvártatva rájöttem, hogy muszáj lesz, mert a kölköket isibe/oviba kell vinnem. Még szerencse, hogy 250 m-en belül minden megoldható. :) Brrr. Kilépve az utcára aztán ez a látvány fogadott:
Ennek a fele sem tréfa, hisz az ovi udvarának egyik szép vadgesztenyefája bánta az időjárás rohamát. De a legveszélyesebb az mindenképpen a leszakadt elektromos vezeték volt, hiszen megannyi gyerek vonul erre, hisz az ovi szomszédjában található az iskolánk is.









Persze hamar megjelentek a "katasztrófa túristák" is, és ide most engem is nyugodt szívvel bele lehet érteni. :))




Hamar elegem lett, hogy május közepén "szétcidrizem" magam a saját lakásomtól 50m-re, úgyhogy lőttem még párat, és húztam haza, mondván jobb ezt a meleg szobából szemlélni. :))


2010. május 6., csütörtök

Antik börtön


A címért bocsánat, de az előző sorozatban elkezdtük kivesézni a munkahelyi börtön életérzést, és eszembe jutott ez a helyszín, amely építészetileg talán többeknek fog tetszeni, mint az előző, de a börtön "feeling" mégis jelen volt. Sőt tán még jobban, mint az előző modern helyszínen. Persze ez a kép nem a börtönérzésre erősít rá. Szándékosan, teszem hozzá azonnal.

Egyben egy kis ünnep is legyen ez a post, hisz a napokban megvolt a 10 000. látogatóm október vége óta. Köszönöm nektek, hogy erre jártok és nézegettek, írtok. :)

2010. május 1., szombat

Modern börtön VII.


A színes külcsín persze nagyon csalogató, de a magam részéről úgy vagyok vele, hogy ide inkább csak látogatóba szeretek érkezni. Most, így a sorozat végén már elárulhatom, hogy nagyon szerettem itt fotografálni. Nekem ugyanis kimondottan tetszik a modern építészet. Börtönnek leginkább azért aposztrofáltam ezt a sorozatot, mert sűrű látogatásaim során beszéltem néhány ott dolgozóval, láttam és tapasztaltam ezt - azt, és ezekből szűrtem le a konzekvenciákat. Úgy gondolom, hogy a börtönérzetért nem az építész, nem az általa alkalmazott stílus a felelős, hanem az ott bérlő és béreltető cégek által kialakított diktatórikus miliő.