2010. március 23., kedd

Lángoló fény

Ha már stúdiókép volt az előző, úgy érzem ennek is itt a helye. Nem mai fotó ez sem. Úgy 1994 körül csinálhattam 6x6-os diafilmre. Amikor 2003-ban feltettem a fotóarénára, leírtam a készítésének történetét. Álljon hát itt is.

A megrendelő újsághirdetést kért elég kicsi méretben és adott 3 pár öngyújtót a felvétel elkészítéséhez.
Mivel az akkori munkahelyemen hárman dolgoztunk mint fotósok, ezért úgy döntöttünk, hogy mindenkinek lesz egy órányi ideje egy választott önygyújtó-páros lefényképezésére. Lesni természetesen nem ért, mindenkinek önálló ötlettel kellett előállnia. Én egy a "sarokba szorítottságból" és egyéb pressziókból származó ötlet alapján úgy döntöttem, hogy meggyújtom a lángot igaziból, de mire ez átfutott az agyamon, már tudtam, hogy inkább "fénylángot" kéne odatenni.
Elő a tárgyasztallal, rá a hátteret, "művészi gyűrés", aztán rá az önygyújtókat és onnantól jött a ... (hogy is fogalmazzam szalonképesen... ) fekete leves.

1, Az önygyújtók kapásból kisimították a "művészi" ráncokat a háttéren. Hiába gyűrögettem újra és újra, csak nem állt úgy, ahogy szép és látványos volt. Ezért aztán szétszedtem az egész kompozíciót, apró tárgyakkal alulról kitámasztottam a "hullámokat", majd ismét vissza tettem a háttérre mindent.
2, Az idő vészesen fogyott, amikor egy kósza ötlettől vezérelve illegális segítséget vettem igénybe. Megkértem a titkárnők gyönygyét, hogy egy fekete kartonlapból kezdjen el láng alakú lyukat vágni. Közben én a világítással kezdtem bajlódni, amiről előzőleg azt képzeltem pikk-pakk meg lesz oldva. A téma fölé a kamerával átellenben elhelyztem egy diffúz fényforrást, de amikor ez a helyére került, akkor derült ki, hogy a krómozott felület (főként az éleknél) mindenhonnan összeszedi a nem kivánatos fényeket és reflexeket. Legjobban a háttér előre belőtt ráncai voltak túl magasak ebből a szempontból és ez szinte lehetetlenné tette az oldalak "körberajzolását" a fénnyel. Végül rengeteg apró képhatáron kívül elhelyezett derítőlapocska oldotta meg a problémámat, de félelmetes energiát kellett mozgósítani, hogy mindegyik a helyén is maradjon, ne is látszódjon a képen, és el is lássa a neki szánt funkciót. Igazi türelem játék ez.
3, Közben elkészült a kartonlap a lyukkal. Elő a vetítőt, gyorsan beleraktam a kartonlapot és az objektív elejére pedig felragasztottam egy narancs színű fólia szűrőt. Ezután hosszas állítgatás következett a láng nagysága, helyzete, és elessége (illetve életlensége) miatt. Ezután jött a fénymérés, amely ebben az esetben beeső mérés volt. Majd frászt kaptam, amikor az illegő-billegő kompozíció közvetlen közelébe került a diffúzor. Mivel biztosra akartam menni, ezért a két fényt külön-külön exponáltam, így is csökkentve a zavaró reflexeket. A két fény arányával variáltam, hogy a lehető legjobb hatást érjem el.

Ma már máshogy világítanám egy kicsit. Mindenképpen megpróbálnék az egyöntetű csillogás helyett egy kis átmenetet világítani a sík krómozott felületen. Szerintem az nagyon feldobná.

10 megjegyzés:

  1. Külön köszi a leírást! Azért a mai PS függő világban ezt olvasni külön érdekes!

    "ezért a két fényt külön-külön exponáltam, így is csökkentve a zavaró reflexeket. A két fény arányával variáltam, hogy a lehető legjobb hatást érjem el."

    és aztán??? PS nélkül hogyan tovább??

    VálaszTörlés
  2. PS nélkül elmentem filmet hívni a sötétkamrába, aztán kimazsoláztam a legjobban eltalált felvételt a 3-4 közül. :)

    VálaszTörlés
  3. Tetszett a leírásod!
    És jó nagyon az a "láng"
    Üdv

    VálaszTörlés
  4. Na a kép történetét még nem ismertem. Sziszifuszi dolog ez, mire az ember mindent kikísérletez. Csak nyugodtabb napjaimon kezdenék bele. :)) Viszont megérte.

    VálaszTörlés
  5. ok-ok, bocsánat, azt hittem, hogy a két képet a laborban még valahogy kombináltad

    VálaszTörlés
  6. habár ez az irány távol áll az érdeklődésemtől, ezt a leírást mégis érdeklődve olvastam végig. maximum riszpekt! :)

    VálaszTörlés
  7. Érdekes olvasmány:)! Szép megoldás..

    VálaszTörlés
  8. Nem semmi munka! Le a kalappal a kitartásért, kreativitásért. És ki nyerte végülis a házi-versenyt? :)

    Digitális géppel dologozva is ennyi az előzetes állítgatás, vagy inkább a próbaképekre hagyatkozol?

    VálaszTörlés
  9. A régebbi időkben is volt ám olyan, hogy polaroid. :) A vacakolás meg pont ennyi most is. Sosem felejtem el, hogy egy sörfotózásnál a megrendelő sokallta az elkért honoráriumot, de kérte a munkát azzal a lehetőséggel, hogy megnézhesse, mi történik a pénzéért. A 8. órában kéztördelve hazament. :)

    A versenyt az döntötte el, hogy a megrendelő kinek a képét veszi majd meg. Az enyémet vette. :)

    VálaszTörlés
  10. Nagyon élvezetes olvasmány volt, de a végeredmény abszolút visz mindent, tényleg le a kalappal.

    VálaszTörlés